A diósgyőri vár felújítását övező türelmetlen feszültség gyakori téma volt a közelmúltban, mind a sajtóban, mind pedig a lakosság köreiben. Úgy tűnik azonban, hogy nem vagyunk egyedül érzéseinkkel és fenntartásainkkal, ugyanis a felvidéken kísértetiesen hasonló helyzet alakult ki a tűzeset sújtotta krasznahorkai vár rekonstrukciója kapcsán. A szlovák ellenzék szerint ez jól szemlélteti, hogy Robert Fico mennyire tart valódi igényt a kulturális örökségek megóvására és hangsúlyozására, mi magyarok pedig eldönthetjük, hogy érdemes-e párhuzamot vonni a két eset között.
A létesítményben kedden megtartott médianapon Anton Bittner, a Szlovák Nemzeti Múzeum megbízott igazgatója „szlovák kulturális katasztrófának” nevezte az épület 13. éve húzódó felújítását. A diósgyőrihez hasonlóan a krasznahorkai vár esetében is szóba került, hogy idén megnyithatja kapuit a látogatók előtt, azonban a kulturális minisztérium olyan változtatásokat rendelt el a folyamatban, amik jelentősen késleltetik a munkálatok befejezését.
Ez egyben azt is jelenti, hogy éppen Anton Bittner maga, a megbízott igazgató az a személy, aki nagymértékben hátráltatja a szakmai munkát kirúgásokkal vagy olyan cég bevonásával, mely korábban nem végzett műemlék-felújítást – írja a napunk.dennikn.sk.
Anton Bittnert egyébként Martina Simkovicová kulturális miniszter bízta meg a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) vezetésével, valamint a szepesi és a krasznahorkai vár rekonstrukciójával kapcsolatos összetett projektek megoldásával. Az a személy, akinek a menesztésére indítványt nyújtott be a szlovák ellenzék nagyjából egy hónappal ezelőtt. Azt állították, hogy a tárcavezető miatt Szlovákiában hanyatlásnak indult a kultúra, emellett pedig éppen a műemlékvédelem terén elkövetett mulasztásokra és a közpénzek elherdálására hivatkoztak.
„Egy olyan személyről beszélünk, akinek nincs szaktudása, nincs korábbi tapasztalata a kulturális területen, hiteltelen, nem rendelkezik az ágazathoz szükséges tehetséggel és vezetői készséggel, illetve a kezdetektől fogva annak szimbóluma, hogy Robert Fico negyedik kormánya mennyire tartja és milyennek értékeli a kultúrát és annak szereplőit” – foglalták össze a miniszterrel kapcsolatos problémákat a petíció készítői.
Anton Bittner állítása szerint az elmúlt öt hónapban intézkedéseivel sikeresen megakadályozta, hogy illetéktelen személyek kezébe kerüljön a felújításra elkülönített pénz. Ezzel szemben Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy a kulturális minisztérium vezetésének pont a rekonstrukcióra félretett anyagi forrásokra fáj a foga, a vár sorsa iránt pedig teljesen közömbös. Hozzátette, hogy társaival petíciót indít a krasznahorkai vár folytonosságának megőrzéséért, valamint az eltávolított szakmai csapat rehabilitálását is kérni fogja.
A krasznahorkai vár éppen 15 éve, 2012 március 10 -én, körülbelül délután fél kettő magasságában kapott lángra. A tüzet két fiú okozta, akik cigarettázni szerettek volna, ténykedésük közben azonban meggyulladt a várdombon található fű, majd a lángok az épületre is átterjedtek. Az oltásban 84 tűzoltó és számos önkéntes vett részt, a helyszínen pedig 50 rendőr mellett a belügyminisztérium helikoptere is megjelent.
A múzeum részét képező vár gyűjteményében összesen 4229 tárgy szerepelt, a szerencsétlenség során pedig 352 rongálódott vagy semmisült meg. A felújítás költségeit akkor 15 millió euróra, azaz nagyjából hatmilliárd forintra becsülték.
Hogy a Miskolctól is csak szűk száz kilométerre eső várat és a benne található értékeket mikor láthatjuk ismét, azt még nem lehet tudni, de az megállapítható, hogy a diósgyőri felújításhoz hasonlóan a politika nem csak Magyarországon szól bele a hasonló projektek megvalósításába, illetve hogy nem minden esetben az ésszerűség és a gyorsaság, hanem gyakran a “magasabb szempontok” érvényesülnek ezeknél a beruházásoknál.
A BÜSZKE VÁR TÖRTÉNETE
A festői szépségű gömöri tájat hosszú időn keresztül emlegették kis Európaként, illetve kis Magyarországként. Hegyei, völgyei és városkái Európa történelmének fontos színhelyei voltak. A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. 1352-ben a Bebekek szerezték meg és bővítették ki. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd ezt követően Hunyadi Mátyás visszaszerezte. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be, majd királyi tulajdonba került. Irányítására az uralkodó várkapitányt nevezett ki Andrássy Péter személyében, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt. 1575-től az Andrássyak birtoka lett. 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították. 1678-ban Thököly serege foglalta el. 1685-ben őrsége egyéves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején urai, az Andrássy fivérek közül öten, (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz. Csupán Andrássy Péter volt mindvégig hűséges a császárhoz. II. Rákóczi Ferenc 1706 őszén rövid ideig itt tartotta fogva Forgách Simon grófot. A szabadságharc utolsó éveiben csak kisebb létszámú helyőrség szolgált a várban, amit Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel báró Peter Joseph de Viard császári tábornoknak.
A várat 1812-ig lakták. 1817-ben a felsővárba villám csapott és legrégibb részei leégtek. A többi része azonban a 2012-es tűzvészig teljes épségben megmaradt. A vármúzeum gazdag gyűjteménye és a vár különleges szépségű építésmódja szinte a világ minden tájáról vonzotta a látogatókat. A 2012-es végzetes kimenetelű tűzvész óta azonban a vár kapuja zárva van a érdeklődők előtt. (tripfactory.sk)
Fotók: epiteszforum.hu, hirek.sk, nyitókép: MTVA/Molnár-Bernáth László
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
